A lisztes berkenye jellemzői:
A lisztes berkenye, más néven süvölvény berkenye a csipkerózsához és a galagonyához hasonlóan a rózsafélék (Rosaceae) növénycsaládjának tagja. Európában mindenütt honos, 6-12 m magasra növő lombhullató faj. Hazánkban 1982 óta védett, természetvédelmi értéke 10.000 Ft. Középhegységeinkben, elsősorban a mészkövön kialakult sziklaerdők (pl.: bükkösök), szurdokerdők és mészkedvelő tölgyesek lakója, így találkozhatunk vele az Északi- és Dunántúli-középhegységben, a Kőszegi-hegységben és a Soproni-hegységben. A lisztes berkenye dús, szabálytalan koronaformát nevel Forrás: OEE Korda Márton A lisztes berkenye lombkoronája tömött, szabálytalan alakú, sima kérge ezüstös szürke színű. Törzse egyenes, gyakran már a gyökfőnél elágazó. Fényes, vörösesbarna vesszői paraszemölcsösek. Leveleinek széle szabálytalanul, kétszeresen fűrészes, alakjuk kerekded vagy elliptikus, a fonáki oldalon molyhosak. Kihajtás után a levelek a színi (felső) oldalukon selymesen (lisztesen) szőrösek, ám idővel lekopaszodik. Krémfehér, 1,5 cm-es, illatos, a galagonyáéhoz hasonlító virágai május-júniusban nyílnak, és 6-8 cm átmérőjű sátoros virágzatot alkotnak. A virágokat rovarok porozzák be. Kesernyés ízű, éretten világos piros színű, paraszemölcsös alma áltermése szeptembertől érik. A termés paraszorbinsav-tartalma miatt enyhén mérgező! Termését előszeretettel fogyasztják a madara.
A lisztes berkenye jelentősége: Ökológiai jelentősége miatt hazánk erdős területein fontos, bár ritka faj. Gyakran kereszteződik más berkenye-fajokkal, így rendkívüli változatosságot mutat természetes élőhelyein. Virágait számos rovar látogatja, termése a madarak számára vitaminban gazdag eleség. A növényt jellemzően akkor kezdik látogatni az állatok a terméséért, ha az első fagy már megcsípte a sötétpirossá színeződő, megpuhult álterméseket. Őszi vörösessárga vagy sárgászöld lombszíne, narancsvörös termése és nyári virágözöne miatt díszfaként is ültetik, bár a szennyezett városi levegőt nem tűri. Kertünkben nevelve mészben és humuszban gazdag talajon, napos helyen szépen fejlődik. Alapvetően igénytelen, szárazságtűrő növény, a félárnyékot és a szárazabb talajokat is elviseli, de az ültetést követő gyökeresedési időszakban, illetve aszályos hetekben érdemes öntözni. A kertészetekben a leggyakrabban a Sorbus aria ’Lutescens’ fajtával találkozunk, de a ’Favorit’ fajta ellenállóbb a tűzelhalással szemben, amely gyakori betegség a lisztes berkenyénél. Mindenképpen ellenálló fajtát válasszunk, ha a kertünkben más almatermésű növény is lakik, amely a tűzelhalást okozó baktériumnak szintén gazdanövénye lehet.
https://agroforum.hu/blog/haz-taj/ismerjuk-meg-az-ev-fajat-ime-a-lisztes...
|
|